Kyokushin Karate Győr

A MAGYAR KARATE SZÖVETSÉG

KNOCK DOWN

VERSENYSZABÁLY KÖNYVE

 

1. A VERSENYEK CSOPORTOSÍTÁSA

A versenyek neme

Knock Down karate versenyek rendezhetők férfiak és nők számára.

 

A versenyek fajtái

Házi versenyeken kizárólag ugyanannak a sportkörnek, vagy sportegyesületnek tagjai vehetnek részt. Az ilyen versenyek csak sportkörök, vagy sportegyesületek versenynaptárában szerepelnek.

Barátságos versenyeknek nevezzük azokat, amelyek a hivatalos versenynaptárban nem szerepelnek, amelyeken a sportkörök, vagy sportegyesületek alkalomszerűen, kölcsönös megegyezés alapján szerepelnek.

Meghívásos versenyek, amelyek országos, vagy valamely terület, stílusszervezet, szakmai stb. bajnoki címéért folynak.

Magyar Bajnokságot egy adott kategóriában évente csak egy alkalommal lehet rendezni, s annak adott kategória győztese viselheti a Magyar Bajnok megtisztelő megszólítást.

Megj.: Magyar Bajnokságot egyedül a MKSZ jogosult kiírni, stílus tagszervezetek nem. Nemzetközi versenyek, amelyeken két, vagy annál több nemzeti válogatott versenyzői vesznek részt.


A versenyek jellege


A versenyek jellegük szerint lehetnek:
-egyéni 
-csapat

Egyéni versenyeken a versenyzőket egyénileg nevezik, a verseny kiírás szerint meghatározott, vagy tetszés szerinti létszámban. A versenyzők egyéni teljesítményeit külön - értékelik és díjazzák. Csapatversenyre egy csapatot nevezhetnek a sportegyesületek (klubok) az alább meghatározott feltételek szerint.

A versenyen a csapatok teljesítményeit értékelik és díjazzák.

Csapatversenyeken a következő létszámú csapatok vehetnek részt: /Férfi és női csapat együtt versenyez súlycsoport nélkül /

Felnőtt férfi: 4 fő+1 fő tartalék
Felnőtt nők:1 fő+1 fő tartalék
Sérülés miatt lecserélt versenyző tovább nem mérkőzhet.

A csapatok eredményét /helyezését/ az egyes csapattagok eredményének együttes pontszáma határozza meg.

Egyéni győzelem egy pontot, a döntetlen és a vereség 0 pontot jelent a csapat számára.

A csapatmérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több győzelmet szerzett.

Döntetlen állása esetén először az ipponok száma mérvadó, másodszor a wazaarik száma dönt.

Abban az esetben, ha így sem dönthető el a mérkőzés, akkor a csapatok sorsolás által meghatározott újabb mérkőzéssel döntik el a versenyt. Ezt a mérkőzést az egyéni versenyszabályok szerint kell folytatni.

A csapatverseny úgy történik, hogy a csapat a vezető által a zsűrihez leadott lista sorrendjében mérkőznek a versenyzők.

A férfi és női csapatversenyeken a Knock Down szabályok alkalmazandók.

A férfi és női küzdelem 3 perc /mérkőzés eredménye döntetlen is lehet/.

Férfiak és nők övfokozati minimuma 4. kyu és 18 év /felnőtt korcsoport/.


VERSENYEK RENDSZERE

Knock Down karate versenyek rendezhetők:
kieséses rendszerben / 7 fő fölött /
körmérkőzéses rendszerben / 6 fő alatt /
vegyes rendszerben / 5-10 fő között /
visszamérkőzéses /Brazil/ rendszerben

A vegyes rendszer a kieséses és a körmérkőzéses rendszer keveréke.

A verseny rendszerét a technikai értekezlet jogosult kialakítani, kategóriánként lemérlegelt versenyzők létszáma alapján.


A VERSENYEK RÉSZTVEVŐI:
Versenyzők korcsoport beosztása
Gyermek I. korcsoportba lép a versenyző a 10. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Gyermek II. korcsoportba lép a versenyző a 11. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Serdülő I. korcsoportba lép a versenyző a 12. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Serdülő II. korcsoportba lép a versenyző a 13. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Ifjúsági korcsoportba lép a versenyző a 14. életévének betöltését követő naptári év január 1én.
Junior korcsoportba lép a versenyző a 16. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Felnőtt korcsoportba lép a versenyző 18. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
Versenyek szabályrendszerei

A MKSZ Knock Down karate versenyeken kétféle versenyrendszert különböztetünk meg az alábbiak szerint.
Knock Down versenyek felnőtt és junior férfiak és nők számára.
Könnyített Knock Down versenyek az ifjusági, serdülő és gyermek kategóriákban fej- és lábszárvédővel, továbbá tiltott a fej frontális és teljeserejű bármilyen rugással történő támadása.


Az övfokozat szerinti indulás feltételei a versenyeken
gyermek korcsoportokban 9. kyu a minimum
serdülő korcsoportokban 8. kyu a minimum
ifjúsági és junior korcsoportokban 6. kyu a minimum
felnőtt korcsoportban 4. kyu a minimum


KNOCK DOWN VERSENYRENDSZEREKorosztály Kor Súlycsoport fokozat
Gyermek I. 10 év Felezés 9. kyu
Gyermek II. 11 év Felezés 9. kyu
Serdülő I. 12 év Felezés 8. kyu
Serdülő II. 13 év Felezés 8. kyu
Ifjúsági 14- 15 év Harmadolás 6. kyu
Junior 16-17 év Férfi: 60,70,+70 kg
Női: 45, 55, +55 kg 6. kyu
Felnőtt 18 év fölött Férfi: 70,80, +80 kg
Női: 50,60,+60 kg
Abszolút 4. kyu


A versenyzés feltételei

A versenyző az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosult a MKSZ Knock Down versenyein indulni: 
Az MKSZ tagja
a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel, és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi "Versenyezhet" pecséttel rendelkezik.
A helyszíni sportorvosi vizsgálaton megfelelt.
A mérlegelési határidőn belül mérlegelt.
Tiszta karate-gi (fehér)-vel és ápolt külsővel, rövid körmökkel jelenik meg.
Nevezése a versenykiírás szerinti időben történt.

Fenti feltételek be nem tartása a versenyző kizárását eredményezi a versenyből.


FIZETENDŐ DÍJAK
NEVEZÉSI DÍJAK:

Gyermek, serdülő, ifjúsági- 500 Ft/fő
Junior, felnőtt- 1000 Ft/fő
Csapat- 3,000 Ft/csapat
Nemzetközi - 10 USD/fő (30 USD/csapat)
BÍRÓI DÍJAK:

Nemzetközi - 1000 Ft/óra
"A" kat.- 800 Ft/óra
"B" kat.- 600 Ft/óra
"C" kat.- 400 Ft/óra
Útiköltség:- MÁV I.osztályú jegy ára.


A VERSENY ELŐKÉSZÍTÉSE
Versenynaptár

A versenynaptárnak tartalmaznia kell minden korosztály és minősítési osztály versenyeit.

Az MKSZ minden évben összeállítja a sportág nemzetközi és hazai versenyeit, figyelembe véve az általa megrendezett versenyek sorrendjét, időpontját. A versenynaptárban szereplő időpontokhoz alkalmazkodva az MKSZ és az egyesületek bejelentik megrendezni kívánt versenyeiket, az időpont, a verseny helye és rendezője megjelölésével. E bejelentés végső határidejét, az MKSZ az érdekeltekkel hivatalosan közli. A határidőre beérkezett bejelentések alapján készül az országos versenyeket tartalmazó versenynaptár.


A versenyek engedélyezése

Az egyesületek által rendezett versenyek engedélyezését az MKSZ végzi. A versenykiírás két gépelt példányát, legalább 5 héttel a versenynaptárban feltüntetett időpont előtt az MKSZ címére kell eljuttatni. A beküldött példányokból a szövetség 1 példányt záradékolva visszaküld. A versenykiírás csak a záradékolt példány birtokában sokszorosítható. Határidő után beérkező versenykiírás csak egészen kivételesen, indokolt esetben látható el az engedélyezési záradékkal.

Az MKSZ a versenykiírást módosíthatja, ha az a szabályzattól eltérő vagy hiányos.

Minden versenyt rendező szerv köteles a versenykiírást a sokszorosított példányával együtt a szövetség címére megküldeni. Olyan versenykiírást, amely a versenynaptárban nem szerepel 5 héttel a verseny előtt kell beküldeni, az MKSZ -hez engedélyezésre.

Minden verseny bejelentésével egyidőben a versenybíróság kiküldését kell kérni, megjelölve a verseny pontos címét és a mérlegelés kezdési időpontját. Ha valamilyen okból a verseny elmarad, legkésőbb - a kiírt kezdési időpont előtt 1 héttel tartozik a rendező szerv az illetékes szövetséggel és az érdekelt egyesületekkel a verseny elmaradását hivatalosan közölni. Ennek elmulasztása esetén a felmerülő összes költség a rendező szervet terheli. (versenyzők, vezetők, versenybírák költségei.)


Nemzetközi versenyek engedélyezése

Egy karate versenyző vagy sportegyesület sem vehet részt más országban rendezett karate versenyen - szervezete írásos engedélyezése nélkül. A külföldön rendezett versenyre a meghívást nem lehet eljuttatni közvetlenül, sem valamely személlyel - főiskolán egyetemen vagy más szervezeten keresztül. Egyesület vagy versenyző nevezése, illetve részvétele kizárólag csak a meghívó ország szövetsége, illetve a meghívott egyesület vagy versenyző országának szövetsége közötti hivatalos úton történhet. Sportolók külföldi versenyeztetésének részvételével kapcsolatos valamennyi tárgyalást az érdekelt országok szövetségeinek kell lebonyolítania. E rendelkezés arra az egyetlen esetre vonatkozik, amikor a szövetség felhatalmazza valamelyik sportegyesületét arra, hogy levelezzen egy másik ország egyesületével egy verseny ügyében. Ez csak oly módon engedélyezhető, ha az érdekelt sportegyesület tájékoztatja a szövetséget a levelezésről. Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak edzőkre, versenybírákra, versenyzőkre és sportegyesületi vezetőkre. Nemzetközi versenyt a nemzetközi Knock Down szabályainak megfelelően kell lebonyolítani, ezt a tényt minden értesítésben fel kell tüntetni. Ha hazai szabályok szerint kerül egy NK verseny lebonyolításra, hasonlóan kell eljárni, de ebben az esetben a szabálykönyvet ki kell küldeni idegen nyelvű fordításokban a meghívott országok részére, illetve a kiírásban közölni kell a Nemzetközi Szabályoktól történő eltéréseket.


Versenykiírás

A versenykiírást időben kell elkészíteni, úgy hogy azt legkésőbb a verseny napja előtt 1 hónappal az érdekelteknek meglehessen küldeni.
A versenykiírásnak tartalmaznia kell:
A verseny pontos megnevezését.
A verseny célját, (pl.: meghívásos karate verseny célja, hogy a sportolók közötti barátságot elmélyítsük és szép küzdelmekkel felkeltsük a szélesebb rétegek érdeklődését, stb.)
A verseny idejét és helyét. (Itt fel kell tüntetni a verseny megnyitásának pontos idejét is.)
A verseny rendezőjét, a sportszervezet nevét, (Itt kell megjelölni a versenybíróság elnökének és a főbírónak a nevét.)
A verseny résztvevői (pontosan meghatározva a versenyzők nemét, kategóriáját, stb.)
A verseny műsorát (az ünnepélyes kezdés és zárás módját stb.)
A díjazás módját (Meg kell határozni, hogy kik, hányan és milyen verseny díjakat kapnak.)
A költségeket. (Meghatározva, hogy a versennyel kapcsolatosan kit, milyen költségek terhelnek.)
A mérlegelés és orvosi vizsgálat időpontját, pontos időpont meghatározással.
A nevezés határidejét, pontos helyét és rendjét (Itt kell feltüntetni, hogy a sorsolást hol, mikor, kinek a jelenlétében tartják.)
Minden olyan jellegű közölnivalót, ami az eddig felsorolt pontokhoz nem tartozik, de a résztvevők szempontjából lényeges - "Egyebek" címen kell feltüntetni (pl: szállás és étkezési lehtőséget stb.)


Hírverés

Versenyeket különféle módon /hirdetés, plakát, sajtó, rádió, stb./ lehet népszerűsíteni. A hírverés csak a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhat, a közönség megtévesztését célzó valótlan adatokat tartalmazó hirdetés fegyelmi eljárást von maga után, amelyet a versenyt engedélyező szerv hivatalból megindít.

Hirdetményeket, falragaszokat csak az illetékes önkormányzati hivatal engedélyével szabad nyilvános helyen, közterületen kifüggeszteni. Utcai falragaszok, plakátok elhelyezésére kizárólag a Magyar Hirdető Vállalat jogosult.


Nevezés

A sportegyesületek (klubok), kötelesek a versenyen induló csapatokat, versenyzőket a versenykiírás követelményeinek megfelelően nevezni. A nevezéseket a rendszeresített és kiküldött nevezési lapon, feltétlenül olvasható aláírással, családi és keresztnevek feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy a versenyt rendező szervnek vitatható problémát ne okozzon.

A nevezési lapon fel kell tüntetni:
a nevező sportegyesület (klub), nevét és pontos címét
a benevezett versenyző nevét, születési idejét
övfokozatát /kyu, dan/ , BUDO PASS számát
melyik súlycsoportban kívánja a sportegyesület (klub) indítani

A nevezési lapot géppel vagy tollal kell kitölteni és a nevező sportegyesület (klub) vezetőjének aláírásával, valamint bélyegzővel és dátumozással kell ellátni. Csapatverseny esetén a nevezésnek név szerint tartalmaznia kell, hogy kik és hányan vesznek részt a versenyen. A nevezéseket a nevező sportszervek kötelesek a nevezési határidő előtt a versenykiírásban megjelölt címre eljuttatni.

Nevezési határidő után érkezett nevezéseket csak abban az esetben szabad elfogadni, ha a nevező sportegyesület (klub) minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a nevezés a nevezési határidő lejárta előtt megtörtént.

Nevezés után a versenyzőnek a versenytől távol maradni csak orvosi igazolással lehet. Az igazolás hiányában a sportegyesület (klub), tartozik fegyelmileg felelősségre vonni a versenytől távol maradt sportolót.

Sportszerűtlen viselkedés, kicsinyes érdekek, személyi hiúság vagy haszonvágy miatt történő távolmaradás, illetve visszalépés fegyelmi vétségnek számít. Ugyancsak fegyelmi vétségnek számít mások visszatartása, vagy lebeszélése a versenyről, csakúgy, mint a tüntető távolmaradás a versenyzéstől és az ezzel való dicsekvés.

A barátságos és meghívásos / feltéve, ha nem név szerint történik a hívás / versenyek esetén elegendő a nevezésben csak azt feltüntetni, hogy szám szerint hány versenyző indul. Ilyen esetben az indulók nevét a verseny napján, mérlegelés előtt kell a versenybíróság rendelkezésére bocsátani.


A versenyzők indulási jogosultsága

A versenyzők indulási jogosultságának megállapítása a mérlegelés előtt történik.

A mérlegelő bíró csak a következő feltételeknek megfelelő versenyző indulását engedélyezheti:
aki rendelkezik a sportegyesülete illetve klubja által kiállított egységes tárgyévre bélyeggel érvényesített BUDO PASS-al
érvényes időszaki sportorvosi "Versenyezhet" engedéllyel rendelkezik
a verseny előtti orvosi vizsgálaton versenyzésre megfelelet
fegyelmi okból a versenyzéstől nincs eltiltva

A versenyző csakis az igazolványban szereplő sportegyesület (klub) színeiben versenyezhet. A versenyzők indulási jogosultságának megállapításánál, amennyiben azok a jelen szabályokkal nem ellenkeznek, a versenykiírásban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ilyen feltételek lehetnek pl. bizonyos versenyeredményeket elért versenyzők kizárása, vagy egy korcsoporton belül bizonyos korosztályok kizárása, vagy egyes súlycsoportok kizárása.


Mérlegelés


Mérlegelni mindenkor az orvosi vizsgálat előtt kell. A mérlegelést úgy kell megkezdeni, hogy az a verseny kezdete előtt egy órával befejeződjék.

A mérlegelést a mérlegelő bíró jelenlétében, a versenykiírásban megjelölt időpontban pontosan kell megkezdeni. A mérlegelést súlycsoportonként, alulról fölfelé kell elkezdeni, de a nevezett klubok sorrendjében is végrehajtható.

A versenyzőket ruházat nélkül kell mérlegelni.

A mérlegelésnél önműködő / automata / mérleget használni tilos! / Kivéve hitelesített elektronikus mérleg. /

Minden esetben olyan mérleget kell használni, amelynél a pontos súlyt le lehet olvasni / felrakható súlyokkal, vagy tolósúlyokkal működő, vagy digitális kijelzésű mérleg /.

A rendező szerv a versenyben résztvevők részére próbamérlegelési lehetőségről köteles gondoskodni, a hivatalos mérlegelés megkezdése előtt.

Mérleget a hivatalos mérlegelés előtt ellenőrizni kell. A beszabályozott mérleget kizárólag a mérlegelési bizottság, illetve annak tagja kezelheti.

A mérlegelésnél a mérlegelő bíró megbízottján, a mérlegelési bizottságon kívül az érdekelt sportegyesületek (klubok) egy-egy megbízottja jelen lehet, azonban az utóbbi vezetőnek a mérlegelésnél beleszólási joguk nincs. Vezetőknek a jegyzőkönyvekbe /mérlegelési / betekintési joguk nincs, csak a sorsolás után a tájékoztatóbírótól szerezhetnek tudomást a súlycsoportokban indulók számáról. A versenyzők kötelesek pontosan a kitűzött időpontban mérlegelésen megjelenni és a mérlegelés után a versenyrendezőség rendelkezésére állni. Ha a versenyző a mérlegelési idő után érkezett, akkor saját hibájából elveszti indulási jogosultságát. Több napos verseny alkalmával a verseny második és minden további napján nincs mérlegelés, a verseny résztvevői azokban a súlycsoportokban küzdenek, amelyikben kezdtek.

Egy idényben / időszakon / át tartó csapatbajnokság esetén a versenyzőket minden verseny /találkozó / előtt le kell mérlegelni.

A mérlegelés eredményét a súlycsoportonként előkészített mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A versenyzők súlyát pontosan kilogramm és dekagramm beírásával kell feltüntetni. Hivatalosan a versenyző a mérlegelési időn belül többször is mérlegre állhat. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírónak kell aláírni.

Az orvosi vizsgálat eredményét ugyancsak a mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni, mégpedig a versenyorvos a versenyre alkalmas versenyzők neve mellé "alkalmas", azoknak a versenyzőknek a neve mellé, akiket nem talált alkalmasnak "nem" záradékot köteles saját kezűleg bejegyezni és kézjegyével ellátni.

A mérlegelési jegyzőkönyvet a versenybíróság elnöke köteles a hivatalos jelentéshez csatolni. A mérlegelt versenyzők részére megfelelő helyet kell biztosítani a bemelegítéshez, ahol rajtuk és az edzőkön kívül csak a hivatalos személyek tartózkodhatnak, ha munkájuk azt szükségessé teszi. Ha a versenyző a nevezett súlyhatáron átesik, úgy a versenyből ki kell zárni!


Sorsolás

A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időpontban kell megtartani. A sorsolást a versenybírók végzik, a főbíró irányításával, a verseny megkezdése előtt /mérlegelés után/ legalább egy órával a résztvevő sportegyesületek (klubok) megbízottjainak jelenlétében.

A sorsoláson minden olyan sportegyesület (klub) képviselője jelen lehet, aki versenyzőjét a versenyre benevezte. Amennyiben valamelyik sportegyesület (klub) képviselője a sorsoláson nem jelenik meg, utólag a sorsolás miatt nem szólalhat fel és nem tehet észrevételt.

Egy személy több sportegyesületet (klubot) is képviselhet, ha a megfelelő megbízólevéllel rendelkezik. Csak a nevezési határidőig beérkezett, a versenybíróság által elfogadott és a mérlegelésen megfelelt versenyzők nevezését szabad sorsolni. Egyéni versenyeken, a sorsolást súlycsoportonként közvetlenül a mérlegelés után kell megtartani.

Sorsolás után a versenyzők nevét és sportegyesületét (klubját) a sorsolt a rajthelyeik szerint a számok növekvő sorrendjében, súlycsoportonként kell rávezetni a versenytáblázatra.

Az a versenyző, aki az első fordulóban nem kap ellenfelet, mint "erőnyerő" kerül tovább.

Azonos sportegyesületbe (klubba) tartozó versenyzők az első fordulóban nem sorsolhatók össze. Ezt a szempontot azonban csak az első fordulóban kell figyelembe venni.

Ah a sorsolás után valamelyik versenyző visszalép, fegyelmi eljárást kell indítani ellene és annak lefolytatásáig ki kell zárni minden további versenyzéstől.

Sorsolásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a verseny:
egyenes kieséses rendszerben
körmérkőzéses rendszerben
vegyes / körmérkőzéses és kieséses / rendszerben
visszamérkőzéses /BRAZIL/ rendszerben történik.

A felsoroltaknak megfelelően kell a sorsolást végezni.


Ünnepélyes megnyitó

Minden versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A verseny színhelyét a lehetőségekhez mérten fel kell dísziteni. Nemzetközi versenyen a résztvevő országok zászlói a verseny területén legyenek elhelyezve.

A verseny ünnepélyes megnyitásához fel kell vonulni a vezetőknek, versenyzőknek, valamint a versenybíróságnak a számukra kijelölt módon és helyre. A versenyzők egységesen karate öltözetben vonuljanak fel. A versenyt a versenybíróság elnöke vagy a megnyitásra felkért személy nyitja meg.


A VERSENY SZÍNHELYE ÉS ESZKÖZEI


Versenytér

A verseny területe, a helyiség légköbméter - tartalma akkora legyen, hogy a verseny valamennyi résztvevője : versenyzők, versenybíróság, rendezőség, valamint a nézőközönség egészséges körülmények között, kényelmesen érezzék magukat.

A versenyteremben TILOS a dohányzás! Az épületben csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni!

A fűtésről hideg időben úgy kell gondoskodni, hogy a várakozó, levetkőzött versenyzők ne fázzanak meg.


A világítás megfelelő erősségű kell legyen, de olyan megoldással, hogy ne vakítsa a versenyzőket.

A küzdőtér közelében nem lehet olyan tárgy, amely a küzdőtérről esetleg kikerülő versenyző testi épségét veszélyezteti.

A versenytér és a nézőtér jól látható módon legyen elválasztva. A versenyen nagy gondot kell fordítani a közegészség védelemre is, így az ivó- és mosdóvíz ellátásra, a szemétgyűjtők elhelyezésére és az illemhelyek biztosítására.


Nézőtér

A versenyt rendező szerv köteles- a versenyszabályokban meghatározott pontok figyelembe vételével - a versenyt minden tekintetben előkészíteni.

A nézőtér és a küzdőtér elhelyezését tekintve:
a küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a közönség a nézőtér bármelyik pontjáról jól láthassa a küzdelmeket,
a közönség elhelyezésére szolgáló első széksorokat a küzdőtér szélétől minimum 3 méter távolságban kell felállítani, de minden esetben úgy, hogy a küzdelmet az ne zavarja,
a későn érkezőket úgy kell elhelyezni, hogy a verseny menetét ne zavarják,
biztosítani kell a tűzrendészeti és közrendészeti előírások betartását. A dohányzásra külön helyet kell kijelölni a törvény figyelembevételével. A versenyzők számára külön tartózkodási helyet / bemelegítő / kell biztosítani a verseny színhelyén.


A mérkőzés területe

A mérkőzés küzdőterülete 8 x 8 méter oldalú négyzet.A küzdőterület lehet közvetlenül a sportcsarnok talaja / parketta, vagy műanyagborítás / vagy tatami.

A küzdőterület szélét a talaj színétől jól elkülöníthető színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m-es piros jelző-szőnnyeggel kell jelölni. Abban az esetben, ha a küzdőterület emelt dobogón kerül helyezésre, akkor a küzdőterületen kívül legalább 2 m-es biztonsági sávot kell biztosítani. Ha a sportcsarnokban a verseny ideje alatt 2 vagy annál több küzdőterület kerül kijelölésre akkor a küzdőterületek között min. 2 m szabad területet kell biztosítani. A versenyzők indulóhelyét a küzdőterület közepétől 1,5 - 1,5 m-re 0,5 m-es vonalakkal kell jelölni.


Jelzőszalag

A vezetőbíró jobb oldalára szólított versenyző köteles piros jelzőszalagot kötni az övére hátul. /A piros jelzőszalag mérete 70 cm hosszú legyen./

A versenyen minden küzdőtérnél legalább 2 db. jelzőszalag legyen előkészítve, hogy egy versenyzőnek se kelljen várnia, amíg a másik leveszi a szalagot. A szólított versenyzők közül az első köti fel a piros jelző szalagot.


Karate gi

A versenyzők kötelesek az előírásnak megfelelő karate gi-t hordani.
A karate gi, amelyben a versenyző indul, a következő feltételeknek feleljen meg:
a karate gi színe fehér
a kabátot a derék körül öv tartja össze. A kabát két szárnyán végig 4 cm széles sálgallér többszöri tűzéssel ráerősítve
a kabát ujjának bősége 3-5 cm. az alkar és az ujja rész között és olyan hosszú, hogy a könyök alatt legalább 4 cm-rel hosszabb. Tilos akár kívül akár belül zsebet rávarrni.
Nem lehet rajta még elrejtve sem csat, gomb vagy bármilyen idegen tárgy.
Amennyiben a versenyző karate gi-je nem felel meg a szabályzatnak, a vezetőbíró köteles elrendelni, hogy a versenyző a legrövidebb időn belül kicserélje a szabálynak megfelelően. A vezetőbírónak kötelessége a piszkos, színes karate gi-t tiszta, fehérre kicseréltetni.
a nadrágot fűzőkötéssel kell a derékhoz szorítani, melyet jó szorosan kell megkötni, hogy megakadályozza a nadrág leesését.
Az övnek kétszer kell átérnie a testet úgy, hogy a csomó megkötése után mindkét szára minimum 15 cm. Hosszúságban lógjon. Az öv szélessége 4 cm. és nem készülhet selyem bevonatú anyagból
a karate gi-t az övvel úgy kell rögzíteni, hogy az a küzdelem alatt lehetőleg ne csússzon ki
a versenyzők minősítésüknek megfelelő színű övet kötelesek hordani.
a kanji, vagy egyéb stílusjelvény a szív felett hordható, egyesületi jelvény - legfeljebb 10 cm átmérőjű - a bal felkaron viselhető
Nemzeti címer CSAK A HIVATALOS NEMZETI VÁLOGATOTTAK részére engedélyezett a bal felkaron
külföldi versenyen a nem válogatott versenyző, a bal felkarján a nemzeti színű szalagot, vagy címert viselheti


Nők karate öltözete

Női versenyzőkre is teljes érvényűek a férfiak számára előírt szabályok, azzal a kiegészítéssel, hogy a karate gi alatt kötelesek fehér trikót viselni.


A VERSENYZŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A versenyző jogai

A verseny feltételeit, a lebonyolítás rendjét megismerni.

Használni a részére kijelölt öltözőt.

A benevezés szerinti súlycsoportban indulni.

Indokolt esetben a küzdelmet mérkőzés előtt, vagy közben feladni /ilyen esetben azonban kiesik a további küzdelmekből. /

Hivatalos mérlegelés előtt ellenőrző mérlegelést végezni.

Küzdelem közben - indokolt esetben vagy mérkőzések között - igénybe venni a versenyorvos segítségét.

Az edzőn keresztül kéréssel, vagy kérdéssel fordulni a versenybírósághoz.

Elért eredménye szerint az őt megillető címet, jelvényt, vagy kitüntetést viselni és díjkiosztásnál az érmet, oklevelet, tiszteletdíjat átvenni.


A versenyző kötelességei

Személyazonosságát igazolni a BUDO PASS-szal melyben folyó évi tágsági jogosultsága, érvényes sportegyesületei valamint "Versenyezhet" pecsét szerepel.

A nevezésnek megfelelő súlycsoportban indulásra jelentkezni és versenyezni, kivéve ha ebben orvosilag igazolt betegség akadályozza. A verseny előtti orvosi vizsgálaton részt venni.

Az előírásnak megfelelő sportszerű versenyöltözetben megjelenni.

A számára kijelölt helyen tartózkodni.

A szólítástól számított egy mérkőzés idején belül (2-3 perc) a küzdőtéren mérkőzésre megjelenni, különben elveszti a mérkőzést.

Megjelenni a küzdőtéren még akkor is, ha tudomása szerint ellenfele feladta a mérkőzést.

Nem kell megjelennie abban az esetben a küzdőtéren, ha a versenybíróság elnöke közli, hogy távol maradhat.

Egy versenyben csak egy - a benevezett és testsúlyának megfelelő - súlycsoportban indulhat a versenyző / kivéve a csapat és a súlycsoportnélküli versenyeket. /

Küzdőterületen a vezetőbíró utasításának, a küzdőterületen kívül pedig a versenybíróság elnöke, vagy a versenytitkár rendelkezéseinek kell eleget tennie.

A versenyszabályok szigorú betartásával küzdeni.

A versenyző mindenkor köteles a versenyen fegyelmezetten és sportszerűen viselkedni!


A Csapatkapitány

Csapatkapitányt csak a csapatversenyekre jelöl a klub vagy szakosztály.

Feladata:
A versenyzők együtt tartása.
A rend és a fegyelem biztosítása csapattagjai sorában.

Jogai:
Segítheti versenyzőtársait, ha az a szabályokba nem ütközik.
Az ünnepélyes felvonuláson a csapatkapitány a versenyzők élén halad, ha a rendezőségnek más kérése nincsen
A csapatkapitánynak nincs joga a versenybírósággal kapcsolatot tartani, működését bírálni


Az edző

Összefogja a szakosztály (klub) versenyzőit verseny előtt és alatt, joga van a versenyzőkkel maradni a mérkőzésük kezdetéig, a verseny előtti bemelegítést levezetni és a versenyzőket tanácsokkal ellátni. Minden olyan tevékenységhez joga van, amellyel a verseny sikerét és eredményességét biztosítja. Versenyen a részére kijelölt helyen, sportöltözetben és edzőcipőben a küzdőtér mellet ülhet a versenyzője oldali vonalon kívül minimum 1 méterre.

Versenyzőinek tanácsokat és utasításokat adhat. Versenyzőinek azonban csak úgy nyújthat segítséget és támogatást, ha azzal a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a versenybíróság munkáját és a nézőket nem zavarja, ha tevékenysége nem ellenkezik a versenyszabályokkal. Az edző jogosult a versenybírósággal tárgyalni és panasszal fordulni a versenybíróság felé. Az edző dönti el a versenyzők súlycsoport szerinti beosztását, a csapat összeállítását és a tartalékok kijelölését.

A csapat összeállításáról készített névsort köteles a versenybírósághoz eljuttatni. Ha a verseny tartama alatta az edző megszegi a rá vonatkozó szabályokat, a versenybíróság elnöke figyelmeztetheti, ismételt szabálysértés esetén a verseny területéről kiutasíthatja.

Az edző fegyelmezetlenségével kapcsolatos minden intézkedést - a figyelmeztetést is - a verseny jegyzőkönyvében kell feltüntetni és a verseny befejezését követő 8 napon belül fegyelmi eljárást lehet elleni indítani.


A VERSENYBÍRÓSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Szervezeti felépítés

Vezető versenybírák
versenybíróság elnöke
versenybíróság elnökhelyettese
főbíró
versenytitkár /titkárok/ Versenybírák
vezető- és oldalbírák
időmérő bírók
tájékoztató bírók
mérlegelő bírók

A verseny elnöke:

A rendezőszerv által felkért személy, feladata kizárólag protokoláris.

A versenybíróság elnöke:

A versenybíróság elnöke csak versenybírói minősítéssel rendelkező személy lehet.

Vezeti a versenyt, rendelkezései egyaránt kötelezőek a bírákra, a sportegyesületekre (klubokra) azok versenyzőire és vezetőire.

Működése során kötelessége, hogy:
felülvizsgálja a verseny helyének szabályos előkészítését, amit a rendező szervnek kell biztosítani,
technikai felelőssel ellenőrzi a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket / jelzőövek, időmérő órák, gongok, védőfelszerelések, és személyi feltételeket /,
figyelemmel kíséri a verseny szabályos menetét és dönt a verseny folyamán felmerülő vitás kérdésekben,
a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálja és a főbíróval közösen azonnal dönt,
gondoskodik arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez.


A versenybíróság elnökének jogai

Megtilthatja illetve módosíthatja a verseny megkezdését, ha a verseny kezdetekor a helyszín a berendezés, a felszerelések vagy a személyi feltételek a verseny megkezdésére nem alkalmasak.

Mindaddig nem adhat engedélyt a verseny megkezdésére, amíg a versenyorvos nincs jelen. Az egyes súlycsoportok versenyének megrendezését megtilthatja, ha csak egy, kettő vagy három induló van.

Megváltoztathatja a verseny időrendjét, ha a verseny lebonyolítása ezt szükségessé teszi. A megváltozott időrendet vagy sorrendet a versenyzőkkel, illetve azok vezetőivel időben közölnie kell.

Nem engedi versenyezni azokat a versenyzőket, akiknek életkoruk, minősítésük, felszerelésük vagy súlyuk nem felel meg a szabályoknak, illetve versenyfeltételeknek.

Félbeszakíthatja a versenyt, ha annak lebonyolítását a közönség magatartása indokolja, ha a rend helyreállítása nem biztosítható, a verseny végleges befejezését is elrendelheti.

Kizárni a versenyből és eredményét megsemmisíteni azoknak a versenyzőknek, akik súlyos szabálytalanságot, vagy feltűnő fegyelmezetlenséget, esetleg durvaságot követtek el a verseny folyamán. /Megjegyzés: Eredmény megsemmisítése esetében, adott helyezés nem kerül kihirdetésre. /

Engedélyezi és meghatározza a fotósok, filmesek létszámát és mozgáskörzeteit.

Aláírja az akkreditációs névsort.


A versenybíróság elnökének kötelességei

Működése során kötelessége:
felülvizsgálni a verseny helyének szabályok szerinti elkészítését
ellenőrizni a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket /jelzőszalagok, időmérőórák, gongok, védőfelszerelések és személyi feltételek./,
figyelemmel kísérni a verseny szabályos menetét és döntetni a verseny folyamán felmerülő vitás kérdéssekben,
a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálni és azonnal dönteni,
gondoskodni arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez.


A versenytitkár

Kisebb versenyeken a versenytitkár és titkár feladatkörét egy személy is elláthatja.

A verseny megkezdése előtt, meghatározott időben jelentkezik a versenybíróság elnökénél.

Vezeti a mérlegelési jegyzőkönyvet, elvégzi a versenyzők / csapatok / sorosolását.

A nevezések alapján ellenőrzi a versenyzők megjelenését, személyazonosságukat, és a sportorvosi vizsgálaton történt megjelenésüket.

Elkészíti a mérkőzések lebonyolításához szükséges jegyzéket, versenytáblázatokat és egyéb kisegítő nyomtatványokat.

A verseny közben elkészíti az összesített versenyjegyzőkönyvet, vezeti a mérkőzések eredményeit és a különböző pontversenyeket.

Átveszi az esetleges óvásokat és azokat továbbítja döntés végett a versenybíróság elnökéhez.

Részt vesz a helyezések megállapításánál.

Biztosítja az esetleges bemutatók tárgyi és személyi feltételeit, gondoskodik a bemutató helyéről, annak baleset-, tűz- stb. védelméről.

Elkészíti a versenyjegyzőkönyvet és gondoskodik arról, hogy az illetékes szövetséghez, valamint a rendező sportegyesülethez (klubhoz) az eljusson.
Felelős a versennyel kapcsolatos írásbeli munkák vezetésének helyességéért, azok feldolgozásáért, a pontok összegzéséért, valamint az egyes indulók és csapatok eredményének megállapításáért.

Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a versenybíróság elnöke megbízza őt.
A versenyorvos és az orvosi szolgálat

Versenyt csakis versenyorvos jelenlétében szabad megtartani, ezért minden versenyre sportorvosokról kell gondoskodni, mely a rendezőség feladata. Mentő biztosítása szintén a rendezőség kötelessége /a 6/1991/VII. 23. MKM Sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatokról (4. szakasz) rendelkezés alapján/.

Ha a verseny közben az orvos eltávozott, a verseny folytatását fel kell függeszteni mindaddig amíg az orvos nem áll ismét rendelkezésre.
Minden versenyen, mérlegelés előtt, a versenyzőknek orvosi vizsgálaton kell résztvenniük.

Az orvosi vizsgálatot a mérlegelő helyiségben kell megtartani. Az orvosi vizsgálatnál a mérlegelő bíró közreműködése szükséges.
A versenyzőket a mérlegelés sorrendjében kell orvosi vizsgálatra küldeni.

A vizsgált versenyzők nevét fel kell jegyezni és egyeztetni kell a mérlegelési jegyzőkönyvvel, majd az egyeztetés után záradékkal köteles ellátni és az orvos aláírásával igazolni.

Ha a versenyorvos egészségügyi problémát talál a versenyzőnél, nem engedélyezi annak versenyen történő indulását.

Tilos a versenyzőknek a verseny előtt vagy közben bármilyen serkentő szert /doppingot/ használni. Aki e tiltó rendelkezés ellen vét, szigorú fegyelmi büntetésben részesül.

Az orvos ellenőrzi, hogy a verseny színhelye megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. Az egyes mérkőzéseken, annak tartama alatt, a versenyorvos a vezetőbíró felkérésére bármikor kezelésben részesítheti a versenyzőket. A versenyző egy mérkőzésen való orvosi kezelésének összes ideje nem haladhatja meg a mérkőzés idejét. Amennyiben az orvosi ellátás meghaladja a mérkőzés idejét a főbíró dönt a mérkőzés folytatásáról, annak esetleges felfüggesztéséről vagy befejezéséről. A versenyorvos a versenyző sérülését véleményezi és közölnie kell, hogy folytathatja a küzdelmet vagy sem. Amennyiben a versenyorvos nem engedi a versenyzőt tovább mérkőzni, az nem folytathatja a verseny.

Az orvos a verseny lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról beszámol a versenybíróság elnökének, aki csak ezután engedélyezheti a verseny lebonyolítását.


Rendezőség

A rendezőség feladata:
a verseny színhelyének előkészítése
a szükséges felszerelések biztosítása
szabályszerűségük előzetes ellenőrzése
a terem ízléses díszítése
a nézők fogadása
a verseny alatt a rend fenntartása
a segédszemélyzet biztosítása
az öltözők, fürdők előkészítése
a versenybíróság elnöke utasításainak végrehajtása

Ha egy versenyző küzdelem közben megsérül és kórházi ápolásra szorul, a rendező szervnek kötelessége gyors elszállításáról gondoskodni. A rendező szerv felelős az időmérők és az időméréshez szükséges eszközök, zászlók, védőfelszerelések, jelzőszalagok stb. meglétéről gondoskodni.

A versenybírókat külön öltözőben kell elhelyezni, elválasztva a versenyzőktől és azok vezetőitől. Az ajtóra ki kell írni, hogy bírói öltöző és biztosítani kell, hogy oda csak a versenybírók léphessenek be.


Nézők

A nézők kizárólag a részükre kijelölt és fenntartott helyen tartózkodhatnak. A küzdőtértől legalább 3 méter távolságra lehet a nézők első sora.

A nézőknek a versenyeken fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásuk, buzdításuk és tetszésnyilvánításuk közben feltétlenül kerüljék a rendzavarást, a sport szellemével össze nem egyeztethető viselkedést, mellyel a versenyzőket vagy a versenybíróságot zavarhatnák, vagy befolyásolhatnák. Azt a nézőt, aki a mérkőzés rendjét sportszerűtlen magatartásával, megjegyzésekkel, vagy bármilyen módon zavarja, a versenybíróság elnöke kiutasíthatja. A nézőközönségre is kötelezőek a versenyszabályok és a terem rendtartása. A verseny színhelyén a közönség számára tilos a dohányzás és a szeszfogyasztás.


ÁLTALÁNOS VERSENYSZABÁLYOK

A mérkőzés ideje 

A junior és annál fiatalabb korcsoportok, továbbá a felnőtt korcsoport mérkőzéseinek ideje a selejtezőkben 2, az elődöntőktől (az utolsó 8 versenyző), illetve körmérkőzés esetén 3 perc futó küzdőidő / yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér /.

Döntetlen esetén mindig 2 perc futó küzdőidő, azaz új mérkőzés /sai shiai/ következik. Ha a /sai shiai/ is döntetlen, a mérkőzést követő szétmérlegelés eredménye dönt úgy, hogy a versenyfelszerelésben kell mérlegelni a versenyzőket, és minimum 5 kg különbség kell, hogy legyen mindhárom súlycsoportban és mindkét nem esetén - köztük. Ebben az esetben a könnyebb versenyző győz. A súlycsoport nélküli versenyszámban 10 kg, illetve nőknél 7 kg különbség kell legyen.

Abban az esetben ha a súly nem dönt - és már sor került deszkák törésére -, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani. Amelyik versenyző több deszkát tört, az a győztes.

Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc /encho sen/ hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.

Megjegyzés: a sai shai tulajdonképpen egy rövidített új mérkőzésként értelmezendő - az encho sen pedig a sai shai hosszabbítása, ily módon a sai shai-ban szerzett találatokat és büntetéseket a versenyzők továbbviszik az encho sen-be, melyeket a bírák kötelesek figyelembe venni döntésük meghozatalakor.


Óvás

Óvást csak a versenyen résztvevő csapatok vezetői nyújthatnak be a versenybíróság elnökéhez. Az óvást a sportegyesület (klub) nevében írásban kell benyújtani.

Óvást benyújtani a nevezési határidőtől az eredményhirdetésig lehet.

Az óvás csupán a verseny rendezésére, menetére, résztvevőire és bírói műhibákra vonatkozhat. A bírák döntése ellen óvás nem emelhető!
A verseny lefolyása, annak valamely részlete vagy egyes versenyzők magatartása miatt - tehát a verseny megkezdésétől annak befejeztéig történő események miatt - óvást beadni csak az eredményhirdetésig lehet a versenybíróság elnökéhez.

A versenybíróság elnöke köteles a beadott óvások ügyében az eredmény kihirdetéséig döntést hozni és azt az eredményhirdetés előtt, az eredményhirdetésre összegyűlt versenyzők és képviselők előtt kihirdetni és megindokolni.

A bírói műhibákra bekövetkező óvás esetében a versenybíróság elnöke a főbíró bevonásával dönt.

A versenybíróság elnökének döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.

Díjazás 

A versenyeken győztes, vagy helyezett versenyzők díjazásának mértékéről, a díjkiosztás helyéről és időpontjáról a versenykiírás intézkedik. Alapelv kell legyen, hogy a versenyző a díjakban a sportteljesítmények erkölcsi megbecsülését lássa.

Díjként érmek, jelvények, művészi és kulturális tárgyak, könyvek, emléktárgyak és oklevelek adhatók. Tiszteletdíjként pénzdíj is adható. Egyéni és csapatversenyeken az első három helyezettnek mindenképpen, súlycsoportonként 8 vagy ennél több induló esetén 2 harmadik helyezés is adható.
Egyéni versenyen legalább 4 induló versenyző esetén lehet csak az egyes versenykategóriákban /súlycsoport, stb./ legfeljebb három díjat kiosztani.

Emlékversenyeken a helyezett csapat minden tagja díjazásban részesül.

Csapatverseny esetén a legjobb egyéni teljesítményt külön is lehet díjazni.

Csapatversenyeken a mérkőző tartalékok részére is díjat kell kiadni.

Különdíjak is adhatók (pl. a legtechnikásabb, a legharcosabb, a legjobb törő, stb. címért).


A verseny befejezése

A verseny befejezése mindenkor ünnepélyes kell legyen. A helyezést elért és szólított versenyzők együtt vonulnak fel az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra. A tájékoztató bíró kihirdeti az eredményeket és a versenybíróság elnöke vagy az erre felkért személyek átadják a díjakat. Minden versenyző, aki nyert egy bajnokságot, vagy helyezve lett, meg kell, hogy várja a hivatalos díjkiosztást és részt kell vennie rajta. Az a versenyző aki a verseny színhelyét engedély nélkül elhagyja - mielőtt megtartották volna a díjkiosztást - elveszti jogát a díjazásra., kivéve indokolt esetben ( pl. kórházi kezelés sérülés miatt).


A VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

A hazai MKSZ Knock Down versenyek kizárólag e szabálykönyv szerint rendezhetők és ez kötelező a MKSZ minden tagja /versenyző, edző, versenybíró, egyesületi vezető, vagy tag, néző, sportegyesület (klub) vagy egyéb más szerv / számára.

A nemzetek közti és a nemzetközi versenyek a nemzetközi szabálykönyv szerint is rendezhetők.


VERSENYBÍRÁK

Az MKSZ Knock Down versenyein, illetve a különböző stílusszervezetek minősítő versenyein csak az MKSZ Bíró Bizottsága által bírói engedéllyel rendelkező, regisztrált bírók közreműködhetnek. Amennyiben a versenyen nem ilyen bírók tevékenykednek, a verseny nem minősülhet minősítő versenynek.
Főbíró
Vezetőbírók
Oldalbírók
Mérlegelőbírók
Tájékoztató bírók
Időmérő bírók


Főbíró

A verseny főbíráját a versenyt rendező szerv jelöli és kéri fel. A verseny főbírája nemzetközi bírói minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon.

Működése során köteles:
A verseny megkezdése előtt eligazítani a versenybírókat, a verseny végén kiértékelni működésüket.
Irányítani és beosztani a versenybírók munkáját a verseny alatt.
Versenybírói jelentését csatolnia kell a verseny jegyzőkönyvéhez.

Jogai:
kizárhatja a bíráskodásból azokat a versenybírákat, akik működésük során súlyos hibát /hibákat/ követtek el, fegyelmezetlenül viselkedtek, vagy a rájuk bízott feladatot nem tudták megfelelően ellátni.
A verseny folyamán átcsoportosíthatja a versenybírákat.
Vitás esetekben a végső döntés joga mindig a főbíróé


Vezetőbíró

A vezetőbíró legalább "A" kategóriájú minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon.

A vezetőbíró elindítja és megállítja a mérkőzést a következő módokon:

vezényszavára: Nakai - a versenyzők belépnek a küzdőtérre és arccal a zsűri asztal felé megállnak, a vezetőbíró ellenőrzi a piros jelzőszalagot, az engedélyezett védőfelszerelést a szabályos gi-t, stb.
vezényszavára: Shomen ni rei - a versenyzők meghajolnak
vezényszavára: Shushin ni rei - a versenyzők a vezetőbíró felé fordulnak és meghajolnak
vezényszavára: Otogai ni rei - a versenyzők egymás felé fordulva meghajolnak
vezényszavára: Kamaete - a versenyzők felveszik a küzdő állást
vezényszavára: Hajime - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre
vezényszavára: Zokko - a versenyzők folytatják a küzdelmet
vezényszavára: Yame, S - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre
vezényszavára: Hantei-O-Onegai-Shimasu - az oldalbírák lehajtott fejjel meghozzák a döntésüket
vezényszavára: Hantei - zászlójukkal véleményt nyílvánítanak

/ezután a vezetőbíró az oldalbírák és saját véleménye, a többségi elv alapján eredményt hirdet/
vezényszavára: Lásd mint fent
vezényszavára: Akushu - a versenyzők kezet fognak és kihátrálnak a küzdőtérről

A vezetőbíró a részére kijelölt vonalra, a zsűri asztallal szemben áll fel.

Az esetleges találatokat, figyelmeztetéseket, büntetéseket kihirdeti.

A vezetőbíró a verseny megkezdése előtt megvizsgálja a verseny színhelyét, a küzdőteret, hogy az a szabályoknak megfelelő méretű és elhelyezésű-e. Intézkedik, hogy az esetleges hiányosságokat megszüntessék. Tapasztalatait közli a technikai felelőssel, ha nem történik intézkedés, jelenti a versenybíróság elnökének.

A vezetőbíró formaruhában vezeti a mérkőzéseket.

Formaruha: sötétkék pantalló, sötétkék ing és fehér csokornyakkendő

A versenybírók mezítláb közreműködnek a mérkőzéseken.

Utcai cipővel, vagy tornacipővel a küzdőtérre lépni tilos, (erre az orvosok figyelmét is fel kell hívni !)
A vezetőbíró helye és funkciója

A vezetőbírónak általában a küzdőtéren belül kell tartózkodnia és teljes mértékben felelős a mérkőzés levezetéséért. A vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy sem néző, sem szurkoló, sem fényképész nincs olyan helyen, ahol zavarná a küzdelmet, vagy balesetet okozna a versenyzőknek.
A mérkőzés végén az üdvözlési sorrend megfelel a mérkőzés kezdetén végrehajtottnak.

A mérkőzés végén a versenyzőknek utasítást ad a kézfogásra, majd a küzdőtér elhagyására.

Esetleg sérülés esetén orvosi segítségnyújtásért folyamodik a verseny orvosához. Az orvos döntése alapján a mérkőzés folytatását, vagy befejezését rendeli el.

Köteles figyelembe venni az oldalbírók jelzéseit a "döntés többségi elv alapján".

Az időmérő bíró jelzésére megállítja a mérkőzést.

Szükséges esetben felszólítja az időmérő bírót az óra megállítására.

Mozgásával kíséri a küzdelmet oly módon, hogy a legjobb rálátással bírjon arra.

Értékelhető találat, vagy intés esetén szóban indokolja döntését.

Javaslattevő joga van a versenybíróság elnöke felé a szándékos, súlyos szabálytalanságot elkövető versenyzőnek a versenyből való végleges kizárására.


Oldalbíró

Az oldalbírók legalább "A" kategóriájú bírói minősítéssel kell rendelkezzenek a Magyar Bajnokságon.

Az oldalbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken foglalnak helyet. Az értelem szerinti oldalon piros, illetve fehér zászlót tartanak a kézben, szájukban síppal, egyértelmű zászlójelzésekkel és ezzel egyidejű sípjelzéssel segítik a vezetőbíró munkáját. A vezetőbíró "Fukushin shugo" felszólítására a feltekert jelzőzászlókat székükre helyezve, a küzdőteret megkerülve a vezetőbíróhoz sietnek. A vezetőbíró kérdésére röviden és tömören véleményt nyilvánítanak. Az oldalbírók csak végszükség esetén avatkozhatnak be egy mérkőzés lefolyásába.


Mérlegelőbíró

A mérlegelés kezdete előtt negyed órával meg kell jelenjen a mérlegelés helyszínén.

Hitelesítenie kell a mérleget és ellenőriznie kell a mérlegeléshez szükséges formanyomtatványokat, és a mérlegeléshez szükséges személyzet meglétét / jegyzőkönyvvezetők, versenyorvos /

A mérlegelő bíró feladata, hogy ellenőrizze a versenyzők BUDO PASS-ában a sportegyesületi igazolást, a tárgyévi bélyeget, a "Versenyezhet" bejegyzést, övfokozatukat, korcsoportjukat, az esetleges eltiltásra vonatkozó bejegyzést és a nevezési lapról pontos súlyukat.

A mérlegelő bíró joga, hogy kizárja azon versenyzőket, akik a szabálykönyvben foglalt feltételeknek mérlegeléskor nem felelnek meg.

Aláírásával hitelesíti a mérlegelési jegyzőkönyvet.

A verseny rendezőjének legalább két mérlegelőbírót kell biztosítania különböző stílusszervezetből a pártatlanság biztosítása érdekében a Magyar Bajnokságon.


Időmérőbíró

Időmérő bírónak a versenybírók közül éppen a páston nem közreműködő kvalifikált bírót kell alkalmazni.

Az időmérő bíró a versenybíróság asztalának jobbszélén helyezkedik el. Közvetlenül előtte legyen elhelyezve a gong és a versenyóra /stopperóra/.

Az időmérőbíró a vezetőbíró "hajime" vagy "zokkó" vezényszavára elindítja az órát és azt csak annak újabb vezényszavára "Jikan" valamint "T" /time/ jelzés egyidejű felmutatásakor állítja meg.

A küzdőidő lejártakor két gongütéssel ad jelet, mire a vezetőbíró leállítja a küzdelmet.


A tájékoztatóbíró

Megvizsgálja, hogy rendben vannak-e a tájékoztatáshoz szükséges eszközök, gondoskodik az esetleges hiányosságok pótlásáról és a hibák kijavításáról.
Bemutatja a közönségnek a bírákat és a versenyzőket, a bírók bemutatása nevük, a versenyzők bemutatása pedig nevük, sportegyesületük (klubjuk) bemondásával történik.

Pontosan és szakszerűen tájékoztatja a nézőket a verseny állásáról, az indulókról, az indulók számáról és a versenyen elért eredményekről, s általában a verseny minden fontos eseményéről. Szükség esetén a szabályokról rövid és szakszerű tájékoztatást ad, vitás esetekben a döntés okát a nézőknek megmagyarázza.

Kellő időben felhívja a soron következő párokat, hogy készüljenek fel a mérkőzésükre.

Irányítja az eredményjelző tábla kezelését, gondoskodik arról, hogy a mérkőzések eredményét a táblán késedelem nélkül pontosan feltüntessék.
Engedélye nélkül a versenyen a hangszórót más nem használhatja és semmiféle tájékoztató tevékenységet nem folytathat.

Díjkiosztáskor bemondja a győztesek és helyezettek nevét, egyesületüket, (klubjukat), esetleges eddig elért kimagasló eredményeiket.


A BÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A Knock Down karate versenyek lebonyolításához hivatalos versenybíróságot kell kijelölni. A versenybíróság felkérése a rendező szerv feladata a MKSZ Bíróbizottságán keresztül.

A versenybírák időben történő meghívása a rendező szerv feladata, mely a versenykiírással egyidőben kell történjen.

A versenybíróság feladata, hogy működésével a szabályoknak megfelelően, pártatlanul valamennyi versenyző részére egyenlő versenyzési feltételeket biztosítson.

A versenyeken csak érvényes engedéllyel rendelkező - az MKSZ Bíró Bizottsága által kiadott licensz-szel regisztrált - versenybírák működhetnek.
Az a versenybíró, aki bármely okból a felkérésnek nem tud eleget tenni, fegyelmi terhe mellett köteles erről a rendező egyesületet értesíteni, hogy a helyetteséről időben lehessen gondoskodni.

A kijelölt és felkért versenybírák kötelesek a verseny színhelyén /ha egyéb intézkedést a versenyről szóló értesítés nem tartalmaz /, a verseny kezdete előtt 1 órával a verseny rendezőjénél jelentkezni.

A bírák határozott és a szabályok szellemének megfelelő helyes intézkedéseikkel, valamint a verseny területén tanusított fegyelmezett magtartásukkal mutassanak jó példát!

Tilos a versenybíráknak a versenyzőkkel, az edzőkkel vagy a közönséggel érintkezni a verseny folyamán!

Szabálytalan versenyzés, vagy fegyelmezetlen magatartás esetén a döntés joga a vezetőbíróé, küzdőtéren kívüli fegyelmezetlenség esetén a versenybíróság elnökéé.

Ha az egyes mérkőzések levezetésére kijelölt versenybírák feladatukat nem a szabályoknak megfelelően látják el -- részlehajlást vagy szándékos szabálysértést követnek el, vagy magatartásuk ellen kifogás emelhető - a verseny főbírája, tisztségükről azonnal leválthatja őket, súlyosabb esetekben ellenük fegyelmi eljárást indítványozhat.

A versenybírók minősítését - elméleti és gyakorlati tudásuk, rátermettségük alapján - a kijelölt tanfolyam elvégzése után a MKSZ Bíró Bizottsága állapítja meg és jogában áll ezen változtatni.

Versenybírák magatartása bírói tevékenységük közben mindig legyen határozott, feszes, ökonomikus, fegyelmezett és pártatalan!


A BÍRÓI JELZÉSEK ÉS VEZÉNYSZAVAK

A vezetőbíró jelzései 

A mérkőzés kezdetén az öt bíró - vezetőbíró és 4 oldalbíró - a küdőtér szélén meghajol a közönség felé Shomen ni rei vezényszóra, melyet a vezetőbíró vezényel. Majd a vezetőbíró egy lépést hátra lép, bírótársai felé fordulnak és egymást üdvözlik. A vezetőbíró intésére elfoglalják a helyüket. Bíró csere esetén hasonlóan hagyják el a küzdőteret.

A vezetőbíró vezényszavára és kézmozdulatára /Shomen ni rei/ páros kézzel, nyitott tenyérrel a versenyzőket üdvözölteti. Majd Shushin ni rei és Otogai ni rei vezényszavakra páros, ökölbe zárt kézzel először maga, majd egymás felé tett mozdulattal meghajoltatja a versenyzőket.

Akik minden üdvözlési esetben hangos OSU köszönést hallatnak.

A vezetőbíró ügyeljen arra, hogy a versenyzők mindig a vonal mögött álljanak.

Hajime vezényszóra, gyaku tsuki ütést imitálva a vezetőbíró elindítja a küzcelmet.

A vezetőbíró mozgásával követi a küzdelmet, figyelve annak minden apró részletére.

Értékelhető találat, sérülés, szabálytalanság, kilépés, vagy más olyan esetben, ha azt úgy ítéli meg, Yame vezényszóval és kezét nyitva tartva, függőleges kéz-éllel fentről lefelé vágva megállítja a mérkőzést Yame, Soremade - vezényszavakat hallatva.

A vezetőbíró köteles arra ügyelni, hogy a versenyzők nem hallották tisztán a Yame vezényszót lépjen a versenyzőkhöz és válassza szét őket, az esetleges sérülések elkerülése végett.

Yame után a versenyzők visszaállnak a részükre kijelölt vonal mögé.

Ippon kihirdetése:
A vezetőbíró nyitott tenyérrel ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját ferdén magasra lendíti és kb. 1 másodpercig ott tartja, közben aka /shiro/ ippon szavakkal hirdeti ki a győztest.

Waza-ari kihirdetése:
A vezetőbíró nyitott tenyérrel ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját vízszintesen a versenyző felé lendíti és 1 másodpercig ott tartja, közben aka /shiro/ wazaari szavakkal hirdeti ki a találatot.

Awazate ippon kihirdetése:
Két wazaari találat awazaate ippon értékű. A vezetőbíró először a wazaarit, majd közvetlenül utána az awazaate - ippont hirdeti ki. A vezetőbíró minden értékelhető találat esetén nevezze meg a találat fajtáját is. /Pl. aka shudan mawashi geri wazaari./ A vezetőbíró bírói döntés esetén aka /shiro/ no kachi szavakkal hirdet győztest az ippon hirdetésével azonos kézmozdulat kíséretében.

Döntetlen kihirdetése:
A mérkőzés végén döntetlen állása a vezetőbíró zárt keresztezett kézzel maga előtt hikiwake szóval hirdet döntetlent. Hosszabbítás esetén a versenyzők felé mutatja a hosszabbítás idejét.

Figyelmeztetés enyhe szabálysértés esetén:
Yame után a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetőbíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát /pl. jodan kontakt/ ujját figyelmeztetően inti felé.

Chui kihirdetése:
Yame uán a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetőbíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetése tárgyát /pl. fogás / azonos oldali karját behajlított állapotból gyors mozdulattal kinyitja, mutatóujjával a versenyző hasára mutatva és chui ichi, vagy chui ni figyelmeztetést mond.

Genten kihirdetése:
A chui-hoz hasonlóan, csak a versenyző arcára mutatva, genten ichi, vagy ni intést mondva hajtja végre a vezetőbíró. /Megjegyzés: Chui ni, azaz két chui genten ichi, azaz egy genten, amely esetben a chuit és a gentent is ki kell hirdetni a fentiek szerint gyors egymásutánban. /

Shikkaku kihirdetése:
Leléptetés esetén a fentiekhez hasonlóan jár el a vezetőbíró, azzal a különbséggel, hogy a büntetett versenyző felé magasan mutatóujjal - az ipponhoz hasonlóan - mutat és "Shikkaku" vezényszót alkalmaz. Ezután a másik oldali versenyzőnek hirdet győzelmet a bírói döntéshez hasonlóan.

Kilépés kihirdetése:
Ha a versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezetőbíró megállítja a mérkőzést, a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonalra, majd a vezetőbíró "Jogai" szóval figyelmeztet és ujjával a versenyző oldali vonalra mutat, szükség esetén intést is hirdetve.

A mérkőzés vége:
A gong, duda vagy síp kettős jelzésére, illetve a babzsák küzdőtérre történt bedobására a vezetőbíró Yame vezényszóval megállítja a mérkőzést. A versenyzőket a zsűriasztal felé fordítja, a küzdővonlalra hátralépva Hanti-O-Onegai-Shimasu vezényszóval döntésük meghozatalára szólítja fel az oldalbírókat.

Hantei, valamint kettős sípszavára az oldalbírók zászlójelzéseikkel döntenek, a vezetőbíró összeszámolja az oldalbírák döntését oly módon, hogy hangos Aka, Shiro ill. Hikiwake vezényszavakat hallatva mutatja az oldalbírók döntését, utoljára hagyva saját döntésével megerősített, a többségi elv alapján hozott ítéletet. /Pl. Aka, ichi - arra a bíróra mutatva aki Aka-t jelölte meg győztesnek - Shiro , ichi, ni, - ichi, ni, magára mutatva Shusin, san: Hikiwake/
Hosszabbítás esetén mindkét kezével jól láthatóan mutatja a hosszabbítás idejét, és Hajime vezényszóval indítja a küzdelmet.

Győzelmet oly módon hirdet, hogy a vonalról előre lépve jobb ill. bal karját az ellentétes válltól indítva fölfelé 45 fokos szögben tenyérrel lefelé kilendíti. Győztes hirdetése után a kezdethez hasonló módon üdvözölteti a versenyzőket a zsűriasztal, önmaga és egymás felé, majd két kezét összefogva Akushu vezényszóval felszólítja a versenyzőket a kézfogásra.

Idő kérése:
A vezetőbíró az időmérő bíró felé fordulva két nyitott kezével "T" betűt alkotva "Jikan" szóval állítja meg az órát. "A "T" az angol time szó nemzetközi jelzése/

Az oldalbírók behívása:
A vezetőbíró, hogy kikérje oldalbíró véleményét, minden esetben nyitott tenyérrel maga felé intés Fusushin szóval hívja őket magához. /Megjegyzés: A bírók közti szóváltás minden esetben a küzdőtér széléhez közel kell történjen, hogy a versenyzők azt ne hallhassák.

Az orvos behívása:
Esetleges sérülés esetén a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és hangos "Orvos" felszólítással behívja a küzdőtérre az orvost /a nem sérült versenyzőt a pást közepének háttal leülteti sei za-ba./
Segédkezik az orvos tevékenységében, kikéri a véleményét a mérkőzés folytatását illetően, és azt figyelembe véve dönt.

Értékelhetetlen találat kihirdetése:
Yame után a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonal mögé. A vezetőbíró nyitott tenyérrel lefelé keresztezett kezét gyors mozdulattal szétnyitja és "Torimasen" szót használ.
Az oldalbírók jelzései:

Az oldalbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken egyenes háttal, nem keresztezett lábbal foglalnak helyet, nyakukba akasztott síppal /melyet küzdelem közben szájukba tartanak/.

Kezükben értelem szerinti oldalon a piros illetve fehér zászló van.

Határozott zászlójelzéseikkel és ezzel egyidejű sípszóval kötelesek észrevételeiket megtenni.

Minden esetben kötelesek szoros együttműködéssel segíteni a vezetőbíró munkáját.

A vezetőbíró felszólítására: "Hantei-O-Onegai-Shimasu" - a látottak alapján hozza meg a döntését, majd a vezetőbíró "Hantei" vezényszavára, vagy kettős sípjelére (hosszú és rövid ) határozott zászló lendítéssel nyílvánitja ki döntését. A vezetőbíró kézjelére, vagy sípjelére leengedi alaphelyzetbe zászlóját.
A töréstechnika bírói munkája és jelzései:

A törést egy arra kijelölt bíró irányítja úgy a versenyzők, mint a törőhelyeken közreműködő bírók, illetve segédszemélyzet vonatkozásában.
A töréstechnikánál közreműködő bírók megvizsgálják a törendő anyagot, nem repedt-e, nem csomós-e, mérete megfelel-e a követelményeknek. - Ellenőrzik az alátámasztást és elhelyezik rajta a kívánt mennyiségű deszkát- - Engedélyt adnak a versenyzőknek esetleges rongy vagy egyéb puha anyag használatára.

A versenyzőket nem engedik a törendő deszkához nyúlni.

A törést vezető bíró jelt ad a töréstechnika megkezdésére. Sikeres törés esetén ("Kansui") vezényszóval hirdeti ki, hogy a versenyző eltörte a feltett mennyiséget és a jegyzőkönyv vezető felé ujjával mutatja az eltört deszkák számát.

Sikertelen törés esetén ("Shippai") vezényszóval hirdeti ki a sikertelenséget, ezután a versenyzőnek az ismételt vezényszó elhangzása után van még egy lehetősége, hogy a felrakott új minimum deszkát eltörje. Sikeres törés után a bíró Sei za-ba ülteti a versenyzőket.

A töréstechnika megkezdése előtt és annak befejeése után a felsorakozott versenyzőket meghajoltatja a közönség felé Shomen ni rei és Mawatte rei vezényszóval.

A töréstechnikánál közreműködő bíró irányítja a segédeket, akik az előkészületeket, illetve a szemét eltakarítását végzik.


A GYŐZELEM ELDÖNTÉSE

A teljes értékű (Ippon) győzelem

Ha egy versenyző a földre került vagy állva maradt ugyan egy vagy több szabályos hatékony technikától és a mérkőzést 5 mp-en belül nem tudja folytatni, a vezetőbíró Ippont hirdet.

Aa versenyző 3 mp-en belül feláll, de olyan sérülést szenvedett, mely alkalmatlanná teszik őt a további küzdelemre, a vezetőbíró Ippont hirdet.
Ha egy versenyző feladja a küzdelmet, ellenfele Ipponnal győz.


A félértékű (Waza-ari) győzelem

Ha egy versenyző földre kerül egy vagy több szabályos hatékony technikától, de a mérkőzést 5 mp-en belül folytatni képes, a vezetőbíró Wazaari-t hirdet.

Ha egy versenyző nem kerül a földre valamely technikától ugyan, de megroggyan, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.

Ha egy versenyző lábsöprés következtében a földre kerül, és ezt jó időben kontrollal végrehajtott valamilyen gedan technika követi az érvényes testfelületre, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.

Két Wazaari Awazate ippon győzelmet jelent.

Fél értékű találat esetén kizárólag a vezetőbíró adhat engedélyt a mérkőzés folytatására.


Győzelem bírói döntéssel

Teljes értékű Ippon fél értékű Wazaari pont nélkül is eldönthetik a bírók a mérkőzés kimenetelét a küzdőidő lejártával, ha az egyik versenyző magasabb szintű küzdőtechnikát, nagyobb kondiciót és jobb harci szellemet mutat be ellenfelénél.

Megjegyzés: a vezetőbíró győzelmet hirdethet a küdzőidőn belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyző között, hogy az valamelyik versenyző testi épségét súlyosan veszélyezteti. /tecnikai KO/

Győzelem bírói döntéssel csak a vezetőbíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.


BÜNTETÉSEK

Figyelmeztetés /Chui/

Chuit lehet ítélni:
enyhe szabálysértésért
ruhafogásért
nyitott kézzel történő lökdösődésért
nyak vagy a fej fogásáért
az ellenfél kezének, karjának, lábának fogásáért, ha az hosszabb idejű, mint egy mp.
passzív magatartásért
meneküésért
a mérkőzés területén bárminemű beszédért
minden olyan esetben, amit a bírák úgy ítélnek meg.


Intés /Genten/

Gentent lehet ítélni:
súlyos szabálysértésért
ha a versenyző szabálytalan technikával sérülést okoz, de ellenfele folytatni tudja a versenyt
ismételt szabálysértésért
a fej és a nyak bármilyen kéztechnikával történt támadásáért
a lágyék támadásáért
a gerinc támadásáért
a térd támadásáért
dobásokért, melyeket ruhafogással hajtottak végre
a nyak és a fej fogásáért, ha azt valamilyen technika követi
földre került versenyző kontakttal történő támadásáért
minden olyan esetben, amelyet a bírák úgy ítélnek meg
2 chui = 1 genten

Megjegyzés: Abban az esetben, ha az egyik versenyző nem szándékos, de súlyos sérülést okoz ellenfelének, mely kapcsán az képtelen folytatni a versenyt, az okozó versenyző gentennel büntetendő /szándékosság eldöntésénél minden körülményt figyelembe kell vegyenek a bírók./


Leléptetés /Shikkaku/

Shikkakut lehet ítélni:
szándékos súlyos szabálysértésért
ha a versenyző szándékos szabálytalan technikával ellenfelének olyan súlyos sérülést okoz, hogy az nem tudja folytatni a versenyt
ha a versenyző nem veszi figyelembe a vezetőbíró utasításait
győzelem bírói döntéssel a küzdőidőn belül
4 chui = 2 genten = shikkaku
ha a versenyző(k) magatartása ellenkezik a karate do szellemével
ha a versenyző a szőnyegre szólítást követő 3 percen belül nem jelenik meg, a vezetőbíró Kikent és Kachit hirdet
minden olyan esetben, amelyet a bírók ítélnek meg.


A Chui, Genten, Shikkaku beszámítása a mérkőzés végeredményébe

Egy chui és (vagy) egy genten a verseny végeredményét kötelezően nem befolyásolja. A bírák a látott teljesítmények alapján legjobb megítélésük alapján döntenek. (Megj.: a bírák figyelembe kell vegyék döntésükkor, hogy a szabálytalanságok jellege milyen volt, azok milyen mértékben hátráltatták a vétlen versenyzőt, illetve a büntetett versenyző milyen közel került a leléptetéshez.) Abban az esetben, ha egy versenyző szerez 3 Chuit, vagy 1 Gentent és 1 Chuit, meg 1 Waza-arit is, akkor más találat híján győztesnek kell kihirdetni.

Abban az esetben, ha a Sai shiai is döntetlen és Encho sen-re kerül sor a Sai shiai alatt szerzett büntetéseket magával viszi a versenyző. ( Sai shiai új mérkőzés, az Encho sen hosszabbítás )

Ha egy versenyzőt leléptetnek, akkor az ellenfele teljesértékű Ipponnal győz.


Kilépések (Jogi) megítélése

Ha az egyik, vagy mindkét versenyző mindkét lábával elhagyta a küzdőteret, kilépésnek minősül.
Abban az esetben, ha az egyik versenyző már kilépett a küzdőtérről, de a Yame vezényszó előtt bármelyik versenyző érvényes technikával találatot visz be, a találat értékelhető. Azt a versenyzőt, amelyik szándékosan kitolja ellenfelét a küzdőtérről, már az első esetben figyelmeztetni, később büntetni kell.

Megjegyzés: A bírók kötelesek következetesen megítélni és büntetni a kitolás /nem effektív technikák/ tényét. Ilyen esetekben nem lehet hol az egyik versenyzőt kilépésért, hol a másik versenyzőt tolásért büntetni. Tolás következtében küzdőtéren kívülre kerülés nem számít Jogai-nak.

Ha egy versenyző gyors, ügyes folyamatos oldalazással véletlenül elhagyja a küzdőteret egy rövid időre, nem kell Jogai-t ítélni.
Abban az esetben, ha a kilépések a küzdelem felvételétől való tartózkodást mutatják /passzivitás, félelem, menekülés, helytelen taktika, stb. / a bírók meginthetik a vétkes versenyzőt.


Tiltott technikák:
tilos a fej és a nyak támadása bármilyen kéztechnikával,
tilos az ellenfelet nyitott vagy zárt kézzel nyomni, lökni
tilos ruhát fogni, rángatni az ellenfelet
tilos az ellenfél kezét, karját, lábát fogni tovább, mint egy mp.
tilos a lágyék támadása
tilos a gerinc támadása
tilos a hát támadása könyökkel
tilos a földre került ellenfelet kontakttal támadni
tilos fejjel támadni
tilos földről támadást indítani /kivéve védekező testhelyzetet/
tilos a szükségtelen ismételt földre esés
tilos a gyakori kilépés
tilos a térdek támadása, ha a láb a földön van
tilos a nyak és a fej fogása
ifjúsági és junior férfi versenyeken tilos a fej erős kontakttal történő támadása /max. bőr érintés engedélyezett/.


Támadható testfelületek

Támadható a test teljes felülete - kivéve a gerinc, a lágyék, a térd egyenes technikával történő támadása, illetve bárminemű kéztechnikával a fej, az arc és a nyak.


Kötelező védőfelszerelések

Herevédő:
A herevédő kemény műanyagból készüljön.
Elhelyezése vagy a fürdőnadrágban vagy speciálisan erre a célra készült tartóban a dogi nadrág alatt történjen. Viselése fiú és férfi versenyzők számára kötelező!

Mellvédő:
A mellvédő kemény egybefüggő műanyagból készült legyen, mely nem takarja a gyomorszájat. Női versenyeken használata kötelező!
Megjegyzés: bandázs / fásli /, ragtapasz, ill. egyéb védőfelszerelés nem engedélyezett, csak orvosi engedéllyel a második küzdelemtől. Egyéb tárgy /óra, lánc, ékszer stb. / viselése tilos. Hachi maki / hajpánt / csak indokolt esetben viselhető.

Fejvédő:
Fejvédő viselése kötelező a gyermek, serdülő és ifjusági korcsoportoknál! Anyaga csak bőrrel, vagy műanyaggal borított szivacs lehet, mely minimálisan fedi a homlokot, a halántékot, az állat és a tarkót, de biztonságos kilátást kell biztosítson a versenyzőnek és megfelelően rögzíthető kell legyen.

Lábszárvédő:
Használata kötelező a gyermek, serdülő és ifjúsági korcsoportoknál! Anyaga vászonnal, vagy gumírozott vászonnal borított szivacs kell legyen, mely a sípcsontot és a lábfejet be kell fedje. Rögzítése biztonságos kell legyen, hogy a rendszeres igazítása ne vegyen el a mérkőzés idejéből.

Fogvédő:
Használata minden kor és nem csoportban engedélyezett, de nem kötelező.
Töréstechnika

Töréstechnika csak Magyar Bajnokságon /Kyokushin Kumite/ kötelező. A töréstechnikához 30 cm széles, 20 cm hosszú, 24 mm vastag száraz fenyődeszkát kell biztosítani, melynek mindkét felülete gyalult és lehetőleg csomómentes, amelyet a rendezőség köteles biztosítani. Alátámasztásul minden töréshelyhez lehetőleg egy tömbből készült olyan szilárd támaszokat kell használni melyek oldalélei különböző méretűek, így a különböző törésszámok magasság követelményeinek is megfelelnek.

A rendezőségnek gondoskodni kell kisegítő személyzetről, és a szemét elhelyezésére szolgáló tárolóedényről.

A töréstechnikát háromféle módon kell végrehajtani:
- ököl / seiken /
- kézél / shuto /
- könyök /hiji /

Minden férfi versenyen a súlycsoportokban három deszkán, míg a női versenyen két deszkán kell töréskísérletet tenni a versenyzőknek.
Minden versenyző annyi deszkát kérhet felrakásra amennyit akar, azonban sikertelen törés esetén a második kísérletre már csak a minimumot kísérelheti meg eltörni.

Azt a versenyzőt, aki második kísérletre sem képes eltörni a minimum deszkákat, kísérlete 0 pontot ér.

A tört deszkák száma összeadandó és a versenyző az össz deszkák számával vesz részt a versenyben. Két sikertelen / 0 pontos / töréskísérlet a versenyző kizárását eredményezi.

Döntetlen esetén, ha az első hosszabbítás után sem dőlt el mérkőzés, tehát a mérlegelésnél nem vol 5 kg, ill. az abszolút versenyen 10 kg különbség, az eltört deszkák száma dönti el a mérkőzést.

Töréstechnikát csak az utolsó, 8-as táblán kell megkezdeni, illetve az alatti létszám esetében a 4-es táblán is megkezdhető.

A három törésszámot a kijelölt fordulók között egyszerre kell végrehajtania a versenyzőknek.

A töréstechnikát a versenyzőknek a Hajime vezényszótól számított 1 percen belül végre kell hajtani. Hajime előtti törés érvénytelen és sikertelennek számít.

A versenyző a vezetőbíró engedélyével használhat puha rongyot, amelyet a bíró helyezhet el a deszkákon.

Abban az esetben, ha a versenyző nem tudta átütni a deszkákat, de azok megrogytak, a segédbírónak kell ellenőriznie a deszkákat egyenként. Ha egy olyat is talál, amely kézzel nyomva nem törik el, a törés érvénytelen.


Sérülések, balesetek a mérkőzés alatt


Abban az esetben, ha egy versenyző könnyű sérülést szerzett, de nem olyat, amely alkalmatlanná tenné a további küzdelemre, de ennek ellenére saját kérésére feladja a küzdelmet, vesztesnek kell kihirdetni.

Olyan sérülés vagy sérülések elszenvedéséért a mérkőzés alatt, amelyért nem tehető felelőssé az egyik versenyző sem, vagy mindkét versenyző egyszerre sérül ugyanabban az időben mindkettő azonos felelőségére, azt a versenyzőt, aki a mérkőzés abbahagyását kéri, vesztesnek kell kihirdetni.
Abban az esetben, ha szerencsétlenség vagy baleset történik mérkőzés alatt egyéb tényező miatt vagy külső behatásra, a mérkőzést döntetlenné kell nyilvánítani. Az a versenyző, aki képtelen folytatni a mérkőzést valamilyen sérülés miatt, vagy engedélyt kér a mérkőzés befejezésére, vesztesnek kell nyilvánítani. Ezzel a további küzdelemből is kizárja magát.


Lehetőségek, amelyekkel a szabályok nem foglalkoznak

Ha olyan helyzet adódik a verseny alatt, mellyel a szabálykönyv nem foglalkozik, azt a versenybíráknak a főbíró bevonásával meg kell tárgyalniuk és a döntést meg kell hozniuk.


Fegyelmi rendelkezések

Mindazon személyre, szervezetre, aki Knock Down karate versenyen tevékenykedik, vagy közreműködik /versenyző, edző, bíró, egyesület, klub, stílusszervezet, szövetségi tag/, arra vonatkozóan kötelező érvényű ez a versenyszabály könyv és a MKSZ fegyelmi szabályzata
 

 

péntek, 20. április 2018

Valid XHTML & CSS | Design by: LernVid.com